Rólunk
Éttermekben nőttünk fel, mégis kifőzdét nyitottunk
Nem tévedésből. Nagyon is szándékosan – és a lenti négy szám nagyjából mindent elmond rólunk.
- Ekkor nyitottunk
- 2010
- Generáció a szakmában
- 3
- Nap egy héten
- 5
- Fogás minden nap
- 2
2010 óta
Három generáció a konyhában
Harmadik generációs vendéglátós család vagyunk: a nagyszülők és a szülők éttermeket alapítottak és vezettek, mi pedig ebben nőttünk fel – foglalási könyv, esti műszak, hosszú étlap. Aztán 2010-ben mégsem éttermet nyitottunk a Szentendrei úton, hanem kifőzdét.
Azt vittük tovább, ami abból a legjobb volt: a konyhát. Egy kifőzdében nincs harminc tételes étlap, amiből tíz csak papíron létezik. Van egy leves, egy főétel, és az aznap készül el. Cserébe mindenre tudjuk a választ: mi van benne, mikor főtt, honnan van az alapanyag.
A beszerzést minden reggel személyesen intézzük. Nem listával indulunk, hanem nyitott szemmel: ami aznap a legszebb, abból lesz az ebéd. Ezért nincs állandó étlapunk – és ezért nem tudjuk hónapokkal előre megmondani, mi kerül a tányérra jövő szerdán.
A címerünk
Miért Atlasz?
A görög mondában Atlasz tartja a vállán az égboltot. Nálunk egy jókora, érett paradicsom került a helyére – rajta a világ tájai, mert a konyhánkban a hazai házias fogások mellett a világ ízei is otthonra találnak. A címert körülvevő fakanál, habverő és sodrófa pedig arról szól, ami minden nap tényleg történik: kézzel, itt helyben főzünk.
Amiben hiszünk
„Nem akartunk nagy éttermet. Azt akartuk, hogy valaki bejöjjön délben, jóllakjon, és holnap is visszajöjjön.”
Ahogy dolgozunk
01
Reggel a piacon
A nap a beszerzéssel kezdődik. Amit aznap a legszebbnek látunk, abból főzünk – ezért változik a menü hétről hétre.
02
Délelőtt a konyhában
Leves és főétel, minden nap frissen elkészítve. Nincs tegnapról maradék, nincs félkész alapanyag.
03
Délben az asztalon
Helyben, nyugodt tempóban vagy dobozban, útközben – ahogy a napja engedi.
A többit már a tányér mondja el
1039 Budapest, Szentendrei út 327. · Hétfőtől péntekig 11:30–17:00